Rossz megálló

Élénkpiros rúzst választott a fehér, kismadarakkal mintázott ruhához. Már régóta kitalálta, hogy ma ezt fogja viselni. A madarak feketék voltak és jelképesek. Erősek és szabadok, aminek ő olyan ritkán érezte magát. Mintha sokkal inkább lenne a fehér alap a ruhán, ahelyett, hogy madár legyen… Olvass tovább

Amit a gyászról tanultam magamtól

Ma négy éve, hogy nincs velünk a Férjem édesapja.

Nem mintha számítana, hogy ma vagy nem ma… a tényeken semmi sem változtat sajnos.
Azonban ennek kapcsán eljött az ideje, hogy megírjam amit a gyászról tanultam az elmúlt időszakban. Mert tanultam. Mert talán nekem is segít… lehet, hogy most erre a posztra nekem van a legnagyobb szükségem.
Az elmúlt időszak egyébként sem volt könnyű, de azon dolgok nélkül amik történtek se lett volna az… De kezdem az elején.

Olvass tovább

® Hét dolog, ami segít nekem stresszes időszakban

 

Az elmúlt hetem nagyon nehéz volt. Főként munkahelyi problémákkal kell megküzdenem mostanában, mert elég sok személyi változás történik a közvetlen környezetemben. Sokan akiket nagyon szeretek elmennek… bár azt gondolom, hogy a maradó csapattal is jó lesz együtt dolgozni, illetve bízom abban, hogy az újakkal is, de szó mi szó, nem könnyű most. Olvass tovább

® Kilenc Kedves Kedd Kilenc

Talán a címből kitaláltátok, hogy valami változott. S talán egyértelmű is lesz a változás oka, azért mégiscsak mesélnék egy kicsit.

Nagyon szerettem a Keddi Kilencet,  főleg mert azt sokszor akkor is megírtam, ha mást hónapokig nem. A vége felé már azonban kezdett nagyon terhes lenni, hiszen számtalan témát körüljártam már vele, s bevallom őszintén, hogy hétről hétre valami újat hozni, ami listába szedhető, és röviden megírható, elég nehéz. Olvass tovább

14 nap a nyugodt ’17 végéért

Azon gondolkoztam, hogyan is kerülhetném el igazán, hogy abból a harcból, amit Én és a Démonaim vívunk, ők kerüljek ki győztesen. Ezek a démonok most legfőképpen az aggodalmaimat, a megfelelési kényszereimet, és a jól ismert halogatást és rendszertelenséget jelentik. Olvass tovább

Rossz megállónál jelezni

A gimi ahová jártam, egy dombon van. Szinte a tetején, két buszmegálló között, de nyilván a fentiből könnyebb volt lefele menni, így mindig ott szálltunk le.  Kilencedikes lehettem, mivel még friss volt az iskola, amikor egyszer véletlenül hamarabb jeleztem a buszon, ami így csak miattam megállt, és kinyitotta az ajtót… Olvass tovább

Te ki vagy? – Outfit

Szeretném definiálni magam. Csakhogy ez lehetetlen, mert ezerféle vagyok. Más vagyok reggel, amikor kinyitom a szemem, de nagyon szeretnék tovább aludni. Más vagyok néhány perccel később a zuhany alatt, amikor a terveimet szövögetem. Olvass tovább

Ugyanazok a körök

Észrevettétek már, hogy vannak dolgok az életünkben, amikkel kapcsolatban újra és újra és újra és újra ugyan azokat a köröket futjuk? Legalábbis bízom benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki már-már szédül saját magától. Olvass tovább

Három éve Hiszek A Boldogságban

Három éve ezen a napon megváltoztattam az életem.

Olyan világ részese lettem, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Csak írni szerettem volna, bár azt én még akkor nem tudtam, hogy mennyire szeretek írni. Eszköznek láttam, amivel elmondhatom, hogy mit gondolok, de nem sokkal többnek, mert az “írást” addig inkább mások tollából élveztem. Nem láttam azt, hogy milyen mélységesen jó eszközhöz nyúltam, ami rendkívüli módon tudott belesimulni a személyiségembe. Olvass tovább

Ha nincs rendben a lélek, szólalj meg

Van, hogy megakad a lemez. Nem tudok átlépni egy témán, de akárhogy fogok bele, nem tudom elég jól megírni. Másról  írni ilyenkor nehezen tudok, hiába lenne ezer meg egy ötletem. Most pedig egy igazán recsegős és disszonáns résznél akadt meg a lemezem, amit nem szeretek hallgatni. Így jól, vagy nem jól, de meg kell írnom. Magamért is. Olvass tovább

Keddi Kilenc amitől igazi kincs a barátod

Rendkívül szerencsés vagyok, mivel megadatott számomra az, hogy sok barátom legyen, s közülük többekre is igaz legyen mindaz, amiről a mai Kilenc szól. Sok Kincs van az életemben. S még Hálásabb vagyok Istennek azért, mert nem csupán 1-1 emberre igaz mindez, hanem vannak “bandáim”, aminek minden tagjára. Köszönöm Nekik, mert nélkülük nem lehetnék az az ember, aki vagyok! Olvass tovább

Keddi Kilenc Amitől jól működik a házasságunk


Bár soha nem csinálunk nagy hűhót a Valentin/Bálint napból, azért nem mehettem el szó nélkül az előtt, hogy pont keddre esik. :) Mivel azonban a Házasság hete is most van, ezért kicsit összekapcsolva a kettőt (na nem mintha ne lenne köze amúgy is a kettőnek egymáshoz) végiggondoltam mi az a kilenc legfontosabb dolog, ami miatt szerintem jól működő és boldog házasságban élünk a férjemmel. Olvass tovább

A változás kulcsa

Nem kell már annyiszor a szépen kanyarított hatosból, csúnyácska hetest firkálni… kezdem megszokni, hogy 2017-et írunk. Nem búcsúztam írásban 2016-tól, mint annyian mások. Nem írtam le, hogy mennyi minden megváltozott az életemben… jó irányba, de nehéz úton. Én magam is más vagyok mint régen. Azt gondolom te is más vagy. Az ember nem maradhat ugyan olyan egy év elteltével. Lehet, hogy csak apróság a változás, de biztosan jelen van.

Előfordulhat, hogy a naptár átlapozásával hiszünk abban, hogy, január 1-től minden más lesz! Mikor pedig elindul a “malomkerék” az év végi kis csillogás után, és azt látjuk nem változtattunk, csalódott kis zizegő költözik a lélekbe: “mostsemsikerültegykudarcvagyok”. Olvass tovább

Keddi Kilenc Gondolat az Évkezdés “tiszta lapjára”


Eljött 2017, az év amitől mindenki vár valamit.

Mert hát akárhogyan is gondolkozunk, akár fogadkozunk, akár a mának élünk, akár hiszünk abban, hogy az új év új kezdet, akár úgy gondoljuk, hogy a Január 1. is csak olyan dátum mint a többi, várunk valamit a jövőtől, az újévtől és magunktól.

Én azt mondtam, és írtam fel több helyre – továbbá szilveszterkor ezt “ragasztottam át” a barátaimra -, hogy 2017 A MEGVALÓSÍTÁS éve.   Olvass tovább

Karácsonyi Béke

Éppen kiflit sütök. Az elmúlt órák békéjét, ami a lelkemben van, rég éreztem… nem zavart semmi kötelezettség, nem szerepelt a listámon semmi teendő. Szabadon dönthettem, hogy mivel töltöm az időmet. Kivéve a kiflit ugye, mert éhesek leszünk, de az édes teher. Vagyis sós. :)

Az elmúlt hetek nagyon pörgősen teltek, magam is csak kapkodtam a fejem. Szerettem volna nyugalmasabban megérkezni az Ünnepre, de másként alakult, amit végül nem is bánok. Olvass tovább

Keddi Kilenc amit megtehetsz magadért akár minden héten


Azt mondják az, hogy ilyen korán sötétedik, sokaknál okoz depressziót vagy valami ahhoz hasonlót – és én hiszek nekik. Elhiszem, mert a lelkünknek lételeme a fény, anélkül nehezen tud szárnyalni…ugyanis állandóan nekimegy a sötétben mindenfélének.

De ki mondta, hogy csak a külső fényességgel világíthatjuk meg az útját? Ha harmóniába tudunk kerülni önmagunkkal és a világgal, akkor a belső fényünk majd segít átvészelni ezt a borongós időszakot. Olvass tovább

Keddi Kilenc amitől nem függ, hogy ki vagy


Hajlamosak vagyunk skatulyákban gondolkozni amikor valakiről véleményt alkotunk. Nincs ezzel semmi probléma, az agyunknak kell egy rendszer, főleg ha olyan megfoghatatlan és feltérképezhetetlen “dolgokról” van szó, mint az emberek és a hozzájuk fűződő viszonyunk. Így aztán mindannyiunknak van egy szempontrendszere, amiben elhelyezzük a másik embert. Néha egészen buta szempontok.

 

Olvass tovább

Az ősz ajándéka

Szól a fülemben egy lágy dallam, és a teafűből lassan kiáznak az ízek. A nap hol besüt az ablakon, hol elbújik. Az asztalon egy gesztenye figyel engem a naptár mellől, számológép és a jegyzetfüzet között. Séta közben hosszan rugdostam magam előtt, elgondolkozva azon, mit várok magamtól… felkaptam, a zsebembe süllyesztettem, majd ide került. Szeretem a meleg-barna szemét, ahogy rám néz… Olvass tovább

Helyzetjelentő szösszenet

 

A bejegyzés első mondata “helyett” most ezt a dalt választottam, mert egyszerűen olyan furcsán hangzott minden amit már begépeltem, aztán visszatöröltem. Ez pedig most illik ide azt hiszem. Főleg mert ha az elmúlt hónapok bennem dúló érzelmeinek vonalát húznám egy papíron, akkor valaki azt hihetné, hogy egy hegyvonulatot rajzolok, völgyekkel tarkítva. Egy igen extrém fajtát, mert a vonal ami az egyik pillanatban fölfelé tart szép ívben, a másikban teljesen váratlanul vízszintes zuhanást mutat be. És hiszem, hogy nyugodalmat tényleg csak akkor talál a lelkem, amikor le tudom tenni a problémáimat Isten elé. Olvass tovább