® Hét tipp fotózáshoz

 

Ma azt kérdezte tőlem valaki, hogy “Te fotózol?” Nos erre mit lehet válaszolni, ha napi 5-10-15 képet elkattintok a telefonnal, de ugyan ezt csinálja rajtam kívül még sok millió ember. Igen, szoktam. De messze nem vagyok Fotós, a szó karrierre vonatkozó értelmében. De azért fotózok… mert nagyon szeretem ilyen formán megragadni a pillanatot, a valóságot, vagy éppen nem a valóságot. Amiket leírok a következőkben, az nem szentírás. Ráadásul csak általánosságokban írtam. Mert egészen más egy portré, mint egy tájkép. Vagy éppen abból is születhet jó kép, ha ezeknek a szöges ellentétét csináljuk. Éppen ezért szép művészet a fotózás.

Szóval minden amit leírtam, csupán az én véleményem és/vagy tapasztalatom, ami rám ragadt. Amiben azt gondolom, semmi nagy trükk nincsen, még csak olyan hatalmas újdonság sem. De mivel mégiscsak ezen elveim mentén szoktam – általában – készíteni a képeket – amelyeknek galériája leginkább az Instagramom – ezért összegyűjthető volt és lehet, hogy lesz akinek mondok újat, vagy lesz aki felismeri, hogy “nahát én is így csinálom, csak eddig nem tudtam”.

Szóval kíváncsian várom a visszajelzéseket, hogy kaptál-e valami inspirációt ezen írásból – vagy amire még inkább kíváncsi lennék, hogy te milyen “szabályok” mentén készíted a képeid. Tanuljunk egymástól!

1.
Fény – Nem véletlenül hívják fény-képnek a dolgot. Fény nélkül nem megy. Ugyanakkor sokan nem tudják, hogy a borultabb idő kedvez a fotózásnak, mert akkor nem torzítanak az árnyékok. Persze kivételek mindig vannak. De alapvetően egy egyszerű esetben ha teheted, használj inkább szórt fényt – de abból minél többet – ami azt jelenti, hogy nem közvetlenül a fotózás tárgyát világítod meg, hanem valamilyen módon, pl. fehér falra világítva, vagy egy áttetsző, de fehér anyagon át, hogy aztán az szórja szét a fényed. Így kevesebb árnyék lesz, szebb lesz a kép.
minta
2.
Háttér – Elég kényes vagyok a háttérre, mert vezeti a néző szemét, és tönkre tudja tenni egy-egy kép harmóniáját. Nem egyszerű a dolog, hiszen sokszor a képek csak “szembe jönnek” velünk, és nincs idő arra, hogy azt figyeljük mi van mögötte. Azonban van, hogy az is elegendő, ha egy kicsit átkomponáljuk a kép vágását, ás máris nem lesz ott a virító piros kuka. De ha tehetjük, akkor figyeljünk oda arra, hogy kivegyük az esetleges zavaró elemeket a képből, mert sokat segíthet.
minta
3.
Aranymetszés – a vesszőparipám. :) Az úgynevezett 2 harmad, 1 harmados arány. Ha egy fotó e szerint van komponálva sokkal jobban esik az emberi szemnek ránézni. Olyan ez, mint valami varázslat. A lényeg csak annyi, hogy a témád leghangsúlyosabb elemét úgy helyezd el, hogy a kép valamelyik harmadánál legyen. Persze ez nem ennyire egyszerű, mert nem mindegy, hogy melyik harmadába. De találtam Pintesten egy szuper példát, ami azért sok mindent megmutat ebben a témában.
minta
4.
Élesség – Ez már valami olyasmi, amiből előfordulhat, hogy a téma mondanivalója miatt, vagy egy megismételhetetlen elkapott pillanat miatt lemondok. Bizonyos mértékig. Van, hogy elviszi a színvilág, a téma vagy a spontenalitás a képet a hátán, és megbocsájt a néző, ha nem tűéles a kép. Ellenben ha tehetem és egy mód van rá, mindig arra törekszem, hogy amire a hangsúlyt helyezni szeretném, az éles legyen. Mert fontos a minőségi munka.
5.
Színek – Ez már valóban csak a gondosan megtervezett képek esetében figyelembe vehető szempont, és sokszor ízlés kérdése. Szeretem ha háromnál több különböző szín nincs egy képen, vagy ha van is, azok valamilyen szempontból harmonizálnak. Jó “trükk”, ha komplementer színeket használunk, azaz két olyan színt, ami ellentéte egymásnak. De jól mutat egy szín több árnyalata is.
minta
6.
A kevesebb több. Ha túl sok minden van a képen, az csak akkor jó, ha az volt a cél, hogy össze zavarja a kép nézőjét. Vagy ha az a sok minden összeáll egyetlen egészbe. Egyébként sokkal szebb, ha nincs túlzsúfolva a fotó, mert az emberi agy könnyebben feldolgozza és ezáltal szerethetőbb is lesz. Nem igazán tudom megfogalmazni azt, hogy szerintem mi az a “kevés”, de valahogy arra próbálok kilyukadni, hogy nem feltétlenül kell mindent rázsúfolni, csak mert meg akarunk valamit mutatni.
minta
7.
Az utómunka nem bűn, de mértékkel kell űzni. Elég népszerű a #nofilter, ami szerintem egy klassz mondanivaló, azonban ha valóban minőségi képeket szeretnénk készíteni, nem lehet mindenféle utómunka nélkül. Egy kis szerkesztéssel, nem “hazudunk” a nézőnek, hiszen sokszor már eleve a gép sem azt adja vissza amit a szemünk lát. Ugyanakkor vékony a határ a giccs és a művészet között.
minta
2 szavazat alapján

2 hozzászólás ehhez: “® Hét tipp fotózáshoz

  1. Az 1-es ponthoz még hozzátenném, hogy nem csak a borús idővel lehet elérni egyenletes(és nem durva) fényt, hanem ha naplementekor/pirkadatkor fotózol. Ez egy egyenletes vöröses fényt ad a képnek (ugyanez érvényes videókra is, talán azokra méginkább).
    A 3. ponthoz meg még annyit, hogy igen, jól néz ki a 2/3 de nem elég. Fontos hogy a kép egyenes legyen(hacsak nem szándékosan ferde), és ha embert fotózunk, a láthatár vonala ne vágjon keresztül az alany fején 😅

    • Na igen. Ez az amire nekem már nem volt “elég helyem”, hogy kitérjek erre is. Gondolkodtam hogyan fogalmazzam meg röviden, hogy arra is figyeljünk, hogy ne “essen le” a képről a tárgyunk, de aztán végül elengedtem a dolgot :) De ha már szóba került a látóhatár meg az ember feje… ugyan így érdemes az oszlopokra, fákra és épületekre figyelni. Köszi a hozzászólást Zoli! :)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Weboldal (ha van):
Írd be a képen látható szöveget a mezőbe:

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..