Nyaralni mész? Ne magyarázkodj!

nyaral

A kép, nem csak illusztráció :) A nászutunkon készült Törökországban, amit egyszer egészen biztosan megismétlünk!

Nagyjából 30 perc eltéréssel beszélgettem két barátommal (leegyszerűsítve a kapcsolatomat velük, mert nem az a lényeg :) ) az internet bonyodalmas hálóinak segítségével. Mindketten lelkesen mesélték, hogy hová mennek nyaralni… majd nem sokkal később – anélkül, hogy okot adtam volna rá – elkezdtek magyarázkodni:

“Egész évben rengeteget dolgozom, ez lesz a kikapcsolódás”
“Nagyon jó ajánlatot kaptunk”
“Kb ez az egyetlen luxusom”
“Előnászút lesz, mert az esküvő után úgyis lakást szeretnék”

Először fel sem tűnt, természetesen folyt a beszélgetés a saját medrében… aztán napokkal később felmerült, hogy esetleg mi is elmegyünk idén kettesben valahová. Amikor a mérleg inkább arra billent, hogy menjünk, máris elkezdtem a meggyőző érveket fogalmazni magamban. “Alig vagyunk kettesben, úgy igazán, mert sok a munka” “A ház megvár, de az idő elrepül” “Nem olyan drága, majd megoldjuk valahogy” … és ekkor állt össze a kép.

Az egyik barátomról tudom, hogy nem csak nekem szóltak a szavai, hanem saját magának is, a másikat ismerve pedig biztos vagyok benne, hogy inkább attól tart, hogy “rongyrázónak” nézik és irigyek lesznek rá, mert  megteszi, megteheti, hogy elutazik.

Ez valahogy belénk kódolódott. Ha valami öröm ér minket, azt szeretnénk, ha mások velünk együtt örülnek, ezért aztán az elménk és a lelkünk csapatmunkával elkezd dolgozni ezen. Azon munkálkodnak, hogy elkerüljük az örömünket megkérdőjelező negatív véleményeket, és annak kétségbevonását, hogy valóban megérdemeljük-e a boldogságot. Gyorsan mások (vélt vagy valós) gondolatai elé szaladunk a magyarázatunkkal, és emellett  a sajátunk után is vetjük magunkat… egyfaja önigazolás után loholunk azzal, hogy az öröm jár nekünk, “mert…”.

Engedd meg saját magadnak a pihenést! Ha már döntöttél, akkor élvezd az életed szorongások nélkül, és ahogy apukám szokta mondani: “ne magyarázd a bizonyítványod”! Ne állj a saját boldogságod útjába, olyasmivel amivel meg teljesen fölösleges és csak az örömödbe rondít bele, végképp ne. Onnan senki nem tud félreállni helyetted, te meg lehet, hogy nagyon nehezen ismered fel önmagadat az útonállóban… szóval félre az útból!

Ugyan miért kell  másoknak megmagyarázni, ha nyaralni megyünk, ha kikapcsolódunk?

Attól félünk, hogy a nyaralásunk miatt mások irigyek lesznek ránk? Ezt kivédeni nagyjából annyi esélyünk van, mint nem elázni, ha a nyílt mező közepén talál minket a nyári zápor. Ez ilyen emberi dolog. Azt pedig talán fel sem kell hoznom, hogy sokak szerint a közösségi média mennyire ráerősít erre… ami kétségtelenül igaz, de csak rajtunk múlik, hogy zavar-e, hogy a másik milyen boldog (vagy mennyire akarja annak mutatni magát, de az egy másik téma). Én például sokszor szoktam olyat játszani, hogy egy-egy szép képet nézve Instagrammon elképzelem, milyen lehetett mindez a fényképet készítő szemével, élőben, és igyekszem örülni annak, hogyha csak képen is, de láthatom a világ csodáit. Hiszen nem adatott ez meg a régmúlt emberének, még csak fényképen se láthatták gyönyörű világunk részleteit… de elkanyarodtam.

Attól félünk, hogy megszólnak a hátunk mögött?… Nos, erre csak azt tudom mondani, hogy nem mindegy, hogy mit gondolnak mások? (Erről már írtam is ITT)

Így kell ennek lennie? Miért legyen lelkiismeret furdalásunk attól, hogy jól érezzük magunkat és, hogy esetleg hajlandóak vagyunk költeni egy kis kikapcsolódásra? Ha felelőtlenség, hát a mi felelőtlenségünk, ha pedig nem az, akkor a mi örömünk.

Nem tudom biztosan megyünk-e nyaralni valahová. Inkább igen, mint nem, de ez a napokban kiderült. De egy valami biztos: nem fogok félni mások ítéletétől, ha elmegyünk. Mert a saját életünket, a saját lehetőségeinket és a saját korlátainkat mi ismerjük a legjobban. Mint ahogyan a saját boldogságunkért, és saját belső szorongásainkért is mi felelünk. Hogy mások mit gondolnak, az legyen az ő bajuk. A mi életünket pedig élvezzük mi, magyarázkodás nélkül.

10 hozzászólás ehhez: “Nyaralni mész? Ne magyarázkodj!

  1. A szívemből szóltál, észre se vettem, hogy én is magyarázkodok… Köszi a posztot! :)

  2. Nagyon egyet értek a leírtakkal, és ráébresztettél arra, hogy gyakran én is magyarázkodom amiatt, hogy megint elutaztunk valahova hosszabb-rövidebb időre. Érdekes jelenség ez, ami mögött persze rengeteg tényező van, hogy miért is alakult ez így… Pedig ha jobban belegondolunk annak, aki elutazik csak élvezni kellene, másoknak meg örülni ennek és nem irigykedni…. Kellemes nyaralást, ha elutaztok! :)

    • Köszönjük szépen! :) Igen, érdekes lenne jobban megvizsgálni ezt az aspektust talán… ha pszichológus diplomát készülnék írni, még jó téma is lenne :)

  3. Ezt jól esett végig olvasni, bennem is mindig ez merül fel, és hajlamos vagyok már az ötletet is elhessegetni, mert á ez nekünk nem “jár”. És én is egyből magyarázkodással kezdem :)

  4. Elgondolkodtató bejegyzés, teljesen igazad van ezzel kapcsolatban. :) Megint sikerült jó témát találnod! :)

  5. Megint nagyon igazakat írtál. Mi “csak” belföldön szoktunk nyaralni, de cseppnyi rossz érzés sincs bennem emiatt. Jár nekünk ennyi és kész! Szeretem nézni mások nyaralós képeit is, olyan jó hangulatot tudnak árasztani. Tavaly pont nem mentünk nyáron sehova, idén még nem tudom, de ha megyünk tuti hogy nagyon fogom élvezni, mint máskor is. Jó utat nektek is, ha mentek! ;)

    • Belföld is gyönyörű, nagyon sok hely van amit megnéznék és meg is fogunk nézni! :)Nektek is Kellemes kikapcsolódást ha utaztok :)

Szólj hozzá!