DIY

5+1 DIY Adventi koszorú

2016. 11. 26. 6 hozzászólás

img_6918_1

Minden év egyik legjobban várt időszaka számomra az advent, és azon belül is a koszorúkészítés az, amit talán a legjobban élvezek… na meg a hozzá tartozó gyertyagyújtás. Idén még jobban készültem erre, mert a tavalyi évhez hasonlóan tudtam, hogy idén is szeretném veletek megosztani az elkészült koszorúkat. Egyszerűen nem elég nekem egyetlen egy, mert élvezem azt, hogy többféle témában is alkothatok. Helye pedig mindig akad az elkészült műveknek.

Úgy vártam a koszorúk elkészítésének pillanatát, mint ahogyan egy finom doboz bon-bont tartogatunk a megfelelő pillanatra. Ízlelgettem az ötleteimet, elmélkedtem a lehetőségek fölött.  Sok mindent nem vásároltam idén, inkább feltúrtam a kreatív dobozomat, és az elmúlt évekből maradt elemekkel próbáltam dolgozni. Persze gyertyát és koszorúalapot azért szereztem be idén is. Nézzük mire jutottam.

1. A TERMÉSZETES – újrahasznosított

Szüleim gondosan eltették a tavalyi koszorút, amit tőlem kaptak… hát láthatjátok, azért romlott az állapota némileg az elmúlt egy évben. Arra gondoltam azonban, hogy a dió, a tobozok és a koszorú alap is felhasználható még, így hát nekiestem. Érdemes megőrizni az “elhasznált” koszorút – ha nem tartalmaz romlandó elemeket -, mert előfordulhat az is, hogy spórolhatunk rajta. Ráadásul jó érzés amikor valami régi újjá születik.

img_6728

Megőriztem a koszorú természetes jellegét, de a mohát fenyőre cseréltem, és a tavalyi zöld színt felváltotta a piros több árnyalata. A kertünkből szedett tavalyi kövirózsát – amelyek egy kis gondosodással csodával határos módon újraéleszthetőek – felcserélte néhány apró alma, szintén a kertből… hm, nagyon szerencsés vagyok, hogy itt a kert.

img_6902

Ha megvannak az alapanyagok, amelyekkel dolgozni szeretnénk, igazán nincs nagy ördöngősség a gyártásban. A ragasztópisztoly idén is jó barát, és a  tavalyi esetből tanulva, idén már volt itthon ragasztó bele jó bőven. A fenyőágakat metszőollóval méretre vágtam, majd az ágak mentén ragasztózva a koszorú alapra rögzítettem őket. Ezután az gyertyákat szúrtam a helyükre, majd improvizatív módon került rá a többi elem. Szüleim visszakapják a tavalyi koszorújukat… új ruhában.

img_6900

img_6903

2. A DÍSZES

Sokat sakkoztam a boltban mikor ezeket a gyertyákat választottam, mert mindenképpen szerettem volna a színátmenettel játszani. Végül a rózsaszínből barnába hajló színvilágot választottam, ami igencsak közel áll hozzám az esküvőnk miatt. Írhatnám, hogy véletlen, hogy pont ilyen színátmenetes fonalat is találtam itthon, de a véletlen csak az, hogy megtaláltam, ugyanis az eléggé jellemző rám, hogy máskor is ezt a színvilágot választottam.

Nagyon szép, és meleg hatást tudunk elérni azzal, ha a koszorúalapot körbe tekerjük fonallal. Azonban néhány dologgal jó ha tisztában vagyunk, ha emellett döntünk. Ne válasszunk túl nagy alapot, ellenben ha lehet a fonál legyen minél vastagabb. A tekerésre szánjunk legalább 2 órát, és nem baj, ha a cicánk valahol máshol tartózkodik… ugyanis könnyen elhúzódhat a művelet 3-4 órásra is, ha a fonál összegabalyodik. Ha a cica mégis bent marad… reménykedjünk, hogy nem ébred fel amikor folytatnánk a munkát, ha végre belealudt a játékba. :)

img_6710

Ez a koszorú volt a legkevésbé megtervezett, csak néhány elemről tudtam, hogy azokat szeretném rátenni. Ezek között volt a kis szarvasos gomb – hamarosan számotokra is kiderül, hogy szarvas őrület uralkodik nálam – illetve a gyöngyök, amik végül alig látszanak, de azért ott mosolyognak ők is. A gyertyákat egy-egy kis darab csipkével tekertem körbe, ami szerintem illik a fonalas alaphoz.

img_6899

Amikor tervezzük a koszorút, érdemes végiggondolni, hogy mi az, ami kitölti a helyet, főleg ha ilyen “lapos” hátteret választunk mint a fonál. Először feltettem a gombokat, és a gyöngyöket, de sehogy sem mutatott, mert kevés volt. Ezután kerestem a színvilágnak megfelelő gömböket – és károsítottam ezáltal az idei karácsonyfánkat – majd amikor valahogy még így is nagynak éreztem a hézagot, akkor vettem elő egy csomag kis tobozt, és ragasztottam fel őket egyesével. Fontos tudnivaló a fonállal kapcsolatban: nem engedi el egykönnyen a meleg-ragasztó,  így ha valamit egyszer odaragasztottál, az ott is marad! Összességében mindazon viszontagságok ellenére amin együtt átmentünk ezzel a koszorúval, egészen megszerettem a végére.

img_6894

3. A MESÉS

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis manólány, Tobozina, aki advent időszakában arra gondolt, hogy szánkóval húzza haza az idei karácsonyfáját…  hideg volt, és az út hosszú, már-már úgy gondolta, hogy inkább ott hagyja a  fát, amikor az erdőből kiérve motoszkálást hallott az egyik bokorból. Először nagyon megijedt, de hamar elszállt a félelme, amikor meglátta Barnit, a kedves kis szarvast, aki felajánlotta neki, hogy segít hazahúzni a fát. Karácsony estéjén aztán együtt énekelték a Csendes éjt, miközben a szemükben tükröződött a karácsonyfa ünnepi fénye. 

img_6887

Valószínűleg soha nem fogom elengedni a “mesés” adventi koszorúkat, mert egyszerűen oda vagyok értük, és talán ezeket szeretem a legjobban megtervezni. A kis manó elkészítésének módja tavalyról már ismerős lehet nektek. Ha nem, itt el tudjátok olvasni, hogy hogyan készült az “igazán karácsonyos” koszorún is ücsörgő manó, akinek idén kistestvére született, aki az egyik idei főszerepló. De a Pinterest hasábjairól érkezett hozzánk egy új szereplő is, aki.  A kis fából készült szarvas igazi szerelem, mert amilyen hihetetlenül egyszerű, pont annyira bájos. Elkészítésére nemsokára kitérek.

img_6890

A koszorú alapját itt részben egy szalag adta, amelyet csak a koszorú feléig tekertem rá, a többit pedig fenyő borítja. Ezzel szerettem volna egy kicsit a fenyőerdő és a havas mező találkozását idevarázsolni.  A kis gombák és almák, valamint a nagy gomba is tavalyi szerzemény, de szerintem nagyszerűen hozzájárulnak az erdő hangulatához.

A kis karácsonyfa egy fenyőág és az ollóm találkozásával készült. Kicsit megnyírbáltam, hogy jobban hasonlítson egy fára. Nagyszerű illata volt annak, ahogyan a tűleveleket elvágtam. A szánkó szintén tavalyi szerzemény, bár volt egy pillanat, amikor elgondolkoztam, hogy inkább csinálok egyet faágakból, ha már minden kézzel készült…. de… aztán ránéztem az órára… Ez is ajándékba készült, de ez lett az egyik kedvencem.img_6887

4. A MINIMALISTA

Ez a koszorú mutatja számomra a legjobban, hogy nem kell mindig órákat eltölteni azzal, hogy elkészítsük a megfelelő adventi díszt. Itt lényeges volt az, hogy a gyertyák viszonylag sok helyet elfoglaltak, a koszorúalap pedig kicsi volt. Nem volt szükségem másra, mint egy szalagra, és három boltban kapható díszítő elemre. Körbetekertem a szalaggal az alapot, ragasztóval rögzítettem, jöhettek a gyertyák, és a hópihe illetve a gömb, majd középre beállítottam a…. na mi mást, mint a kis porcelánszarvast, amit nem tudtam otthagyni, és tádááám… készen is lett. Szóval ez egy igazi utolsó pillanatos darab lehet.

img_6886

img_6882

5. AZ ALTERNATÍV

Szeretem azokat a megoldásokat, amelyek kicsit eltérnek a megszokottól. Például azt észrevehettétek, hogy már egyáltalán nem használtam a négyes, szimmetrikus elrendezést, helyette mindenhol egy oldalra kerültek a gyertyák. Az én szememnek valahogy szebb ez az elrendezés, ráadásul dekorálni is izgalmasabban lehet szerintem. Na de vissza az alternatívunkhoz… időben ez sem kerül túl sokba, ráadásul kicsit talán letisztultabb is mint az előző. Az ihletet abszolút az Auchanból vett fenyőfa gyertyák hozták… annyira szeretném ha az idei karácsony fehér volna, hogy gondoltam megmutatom hogyan is néz az ki.

img_6875

 

A borospoharakban a hó nem más, mint cukor és liszt fele-fele arányban összekeverve. Sem egyik, sem másik állaga nem igazán “havas” önmagában, de összekeverve egészen jó lett szerintem. Bármilyen gyertyával jól mutathat, a pohár lábát pedig üresen is lehet hagyni, de alkothatunk is rá. Számokat, vagy kis táblákat szavakkal…vaaagy akár… szarvasokat is tehetünk rá! :). Én maradtam a fenyőágnál, és remélem érthető a kis játék is, amit űztem vele. Kiszúrjátok?

img_6868

+1. A SAJÁTUNK

És végül íme, a saját kis Jégvarázsunk, ami nálam abszolút az idei nyertes. Itt is a gyertyák ihlettek meg, és nagyon örülök, hogy sikerült azt a hangulatot megteremtenem, ami elképzeltem mikor kiválasztottam őket. Az alap a fával való fűtés csodás ajándéka, no meg az ügyes férjemé, aki levágta. Az általam dekorált esküvőről maradt – amiről még tartozom egy beszámolóval nektek, és nem is fog elmaradni. A “csillogásért” néhány üveggolyó felel… és hát a szarvasok… olvadozok.

img_6908

Ahogy ígértem, le is írom, hogy hogyan készültek:

A méreteket az határozza meg, hogy mekkora szarvast szeretnénk. Én most leírom a legnagyobb, “apuka” szarvaskám “receptjét”. Kell egy nagyjából 4 cm hosszú, kicsit nagyobb mint 1 cm átmérőjű botocska a testének. A feje 2 cm hosszú, kicsit vékonyabb csak mint a teste, de fontos, hogy az egyik oldalát enyhén rézsútosan vágjuk, mert az lesz az orra. A lábainak 3 mm vastag (vagyis vékony), de egyenes botot választottam, hosszuk változó lehet, de fontos, hogy a sántikálást elkerülendő egyformák legyenek. Nálam 3,5 centi hosszúak. A két fülét, a nyakát és a farkincáját ugyan abból az ágból vágtam mint amiből a lábai készültek, de fontos, hogy ezt is kicsit ferdén kell vágni. Végül a szarvaihoz egy pici rügyecskés ágat vágtam le. Meleg-ragasztóval összeillesztettem, alkoholos filccel megrajzoltam a szemeit, és egy apró, kis piszok nagyságú “maradékból” kapott nózit is. Amit esetleg jó tanácsként tudok még írni, hogy először a testére ragasszátok rá a lábakat, és mielőtt teljesen megkötne a ragasztó, bátran állítsátok lábra, és igazítsátok úgy a lábakat, hogy stabilan álljon. Szerintem rendkívül bájosak.

img_6797
img_6906

Ez volna hát az idei felhozatal, remélem akad akinek még jól jött egy-két ötlet. Mutassátok meg a saját koszorúitokat az előző bejegyzésben említett #enadventem hashteggel, mert nagyon kíváncsi vagyok!

img_6910

Kívánok Nektek nagyon boldog és áldott Adventi készülődést!

img_6920

 

6 hozzászólás

  • Niki 2016. 11. 26. at 08:48

    Szuperek lettek, Réka! :) Bár engem nem annyira érdekel ez a téma, és koszorúm sem szokott lenni, de a te alkotásaidat mindig megnézem. Te vagy az egyik legügyesebb adventi koszorú készítő, akit ismerek. ;) :*

    • Reka 2016. 11. 30. at 07:38

      Akkor ezt most igazán bóknak veszem, köszönöm!!!

  • dorcy 2016. 11. 26. at 22:18

    Nagyon szép lett mind, de most a legjobban a sajátotok és a fonalas tetszik :) ügyi vagy!

    • Reka 2016. 11. 30. at 07:37

      Köszönöm szépen!!! ❤

  • bandita 2016. 11. 27. at 00:58

    Az utolsó a kedvencem, de a színátmenetesért is odavagyok! :) Az első pedig a klasszikus mivolta miatt tetszik :)

    • Reka 2016. 11. 30. at 07:37

      Köszönöm, örülök, hogy tetszenek!

    Leave a Reply

    Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

    Rólam

    Nő. Feleség. Kislány. Nővér. Húg. Barátnő. Kolléga. Kézműves. Modell. Fotós. Blogger. Én.  Én vagyok, és: Őszintén?! Szeretek én lenni... néha nem, de talán ez nem baj, ilyen vagyok, talán ilyen vagy Te is... Olvass tovább

    INSTAHAB

    Legnépszerűbb Bejegyzések

    Címkék

    ×