Holnap lesz egy éves a Habfürdő. Talán nem meglepő, hogy ez alkalomból kicsit nosztalgikus hangulatban vagyok, és visszaolvasgatom a régebbi bejegyzéseket. (A szótáram szerint, ami javítja a bejegyzést, nincs olyan szó, hogy nosztalgikusabb /lehet igaza van/, pedig először azt szerettem volna írni… de nagyvonalúan felajánlotta, hogy kijavítja nekem “nosztalgikus bab”-ra :D Az emlékező bab… :) egész jó bejegyzés cím lenne :D )
Az éves kérdőívben kérdeztelek titeket, hogy melyik bejegyzéseket szerettétek, és most az eddigi válaszokból (még mindig várom a válaszokat ;) ), a statisztikák által mutatott kedvencekből, és a kezdeti időkből néhány személyes kedvencemmel kiegészítve összeállt egy kis lista – kedd lévén csak és kizárólag 9 tétellel. A kilencnek most szerintem igazán örülhettek, mert “ha rajtam múlna” (miért kin múlik? :D), akkor most Keddig Kilenc plusz nagyjából még húsz lett volna a bejegyzés címe. :) A bejegyzések kronológiai sorrendet kaptak, és inkább régebbieket válogattam be. A kis címre, vagy a képre kattintva már olvashatjátok is őket – ha akarjátok. Köszönöm, hogy Veletek nosztalgiázhatok!
Ahogy a cím is mutatja, kicsit az önbizalom kérdéskörét feszegettem. Két nappal az indulás után jelent meg, és akkor engem a legjobban meglepve, sokan elolvasták. Később többször utaltam vissza a bejegyzésre, amit valahogy kicsit alapkőnek érzek. Ha egyetlen bejegyzés volna amit megmenthetnék, ez lenne. Nem mert ez a legjobb, hanem mert ehhez kapcsolódik rengeteg érzelmem – de szerencsére nem kell megmenteni egyet sem, sehonnan. :)
Ez a bejegyzés a hosszú, összetett mondatok bejegyzése, és visszaolvasva egészen zavaros. Az ok amiért mégis bekerült ide, mert minden hibája ellenére nagyon szerettem megírni. Egy kis vidám történet, avagy esetem a kedves banki ügyintézőkkel címet is kaphatta volna. :)
Az előzőhöz képest egy igazán komoly hangvételű írás, amivel még mindig nagyon egyetértek – még szép, mivel én írtam. :) Egy alapvető tézis körül tettem egy kis sétát benne, nevezetesen, hogy a jóság amit adsz, igenis megtérül.
Az egyik legelső téma amiről írni akartam. Mégis majdnem egy hónapba került, mire megfogalmaznom is sikerült. Az egyik olyan írásom, amit szívem szerint néha az emberek orra alá dugnék, hogy olvasd már el mit gondolok… pedig közel sincs annyira kifejtve mint amennyit megérdemelne a téma. De ahhoz nem elég ennyi tárhely. :)
Csak hogy ne legyen olyan sok a komoly téma. :) Az egyik kedvenc általam fotózott képvilágú bejegyzés. Nem is olyan nagyon rég fürödtünk el a legutolsó levendulás fürdőgolyót, ami a bejegyzés egyik sztárja :). Már gyűjtögetem a rózsaszirmokat egy új projekthez :)
Talán az egyik olyan bejegyzésem aminek a kiküldésétől valamiért enyhe félelem volt bennem. Megmagyarázni nem tudom, de még most elolvasva is szédülök tőle kicsit. Talán mert túl komoly, talán mert nagyom mélyről ástam… de lehet, hogy csak mert egy nagyon meghitt pillanatban született róla a gondolat. Nem tudom, csak azt, hogy – számomra – fontos bejegyzés volt.
A Lelkes blogger blogversenyre beküldött bejegyzésem, amit nagyon szeretek és a mondanivalóját is fontosnak tartom. Szeretném, ha nem érezné magát senki átlátszónak! “Nagyon nehéz lecke ez, és nagyon hosszú idő, amíg az ember ki mer állni maga mellett és nem fél mások véleményétől. Csakhogy ha mindig csak vágyunk arra, hogy jobbak legyünk, az nem fog segíteni, az nem elég. Tenni kell, hinni kell, bízni kell. És felállni, ha úgy adódik.”
Egy elégé tipródó pár hetemben íródott kis gondolatvitel, amiről azt gondoltam, hogy csak egy gyors átfutást érdemel – és mégis, most a kérdőívben írtátok, hogy az egyik kedvencetek. Nagyon meglepődtem, és nagyon megörültem neki. A kérdéskör amit vitat : ki is vagyok valójában?
Ez a bejegyzés vezeti nálatok a kedvencek listáját, így ti jobban tudjátok, hogy miért került be ide mint én. Örülök is, hogy megírtam, mert így “megmarad az utókornak” – értsd amikor még ennél is feledékenyebb leszek, legalább el tudom olvasni mit gondoltam, éltem. De igaz ez minden bejegyzésemre, az egész blogomra. Nagyon boldog vagyok, hogy elkezdtem, hogy írok és hogy olvastok.Köszönöm! Ha még nem mondtam volna. :)
5 hozzászólás
Boldog blogszülinapot kívánok! Nagyon jó bejegyzés lett, a legtöbb cikkedet olvastam, de amit eddig kihagytam, pótolni fogom, hála a Keddi Kilencnek :-)
Köszönöm! :) Ez esetben jó olvasást!
Boldog blogszülit és még rengetegszer ennyit!
Én tegnapelőtt voltam egy éves :)
Köszönöm!! Hú akkor jó hamar megtanultál írni-olvasni! :) ;) Boldog Blogszülinapot Neked is ! Várom h írj (de türelmesen :P :) )
Hát, a tehetség már korán megmutatkozik, hisz tudod :D
Viccet félretéve, mától írok :)